A Magyar Holokauszt Emléknaphoz (április 16.) kapcsolódóan az idei évben is felkínálta a Hitközség a felújított, kibővített oktatási sétacsomagjait, amelynek keretében április 1-jén iskolánk 11.B osztálya Tarnai Zoltán osztályfőnökkel a Vallás és kultúra c. oktatási programon vett részt a zsidónegyedben, ahol Szuhai Eszter idegenvezető és tudományos munkatárs kalauzolta a csoportot.

Ebben a csomagban a debreceni zsidó intézményi örökségen keresztül alapismereteket szerezhettek tanulóink a zsidóságról, annak vallási és kulturális hagyományairól. Megismerkedhettek a Pásti Utcai Ortodox Zsinagóga építészeti sajátosságaival, melyet összehasonlításképp kiegészített a mai mindennapi imádkozások helyszínéül szolgáló Kis Imaház (Bét Hámidrás) megtekintése is. Ez a két szakrális hely tökéletesen bemutatta a zsinagógákban alapvetően jellemző liturgikus tárgyakat és vallási szimbólumokat. A közösség által egykor használt Tóra tekercset pedig testközelből is megtekinthették. Ezután a nők szakrális havi megtisztulásának helyszínéül szolgáló egykori orthodox rituális fürdőt mutatták meg, azaz a Mikvét; majd a kóser étkezéshez szükséges – egészen az 1980-as évek végéig működő – kóser vágodát. Itt a kósersági szabályokkal és a kóser állatok feldolgozási módjával ismerkedett meg az osztály. A program a Holokauszt emlékfalnál zárult, amelyen a holokauszt debreceni áldozatainak a nevei olvashatóak. A fal különlegessége, hogy a napsugarak az év során minden nevet megvilágítanak, így állítva örök emléket az elhunytaknak. A falon a nevek között üres helyek is vannak kihagyva, mert nem lehet tudni, hogy az illető meghalt-e a holokauszt során vagy esetleg a második világháború után közvetlenül kivándorolt-e Palesztinába. A zsidó vallásban a kavics az örökkévalóság jelképe, amelyből egyet mindenki elhelyezhetett az emlékfalnál.