Duális képzés

Azok a tanulók, akik a duális képzésben vesznek részt a közismereti, szakmai és elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, viszont gyakorlati oktatásukra a gazdálkodó szervezeteknél kerül sor, így már a tanulmányaik során is betekinthetnek a munka világába.

Kamarai garanciavállalás

A területileg illetékes kamara garanciát vállal a szakiskolai tanulók iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyen való elhelyezésére. Ha biztosított a megfelelő képzőhely gyakorlati képzés lebonyolítására és tanulószerződés kötésére, a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződés keretei között valósulhat meg.

Tanulószerződés

Szakképző évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése a gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. Megkötésének, módosításának, megszűnésének és megszüntetésének feltételeit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza.

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodást az iskola és a gazdálkodó szervezet köthet nyári időszakban összefüggő szakmai gyakorlatra, tanítási év idején kiegészítő szakmai gyakorlatra. Az oktatási intézmény csak abban az esetben gondoskodhat a diák gyakorlati képzéséről, iskolai tanműhelyben vagy együttműködési megállapodás kötésével, amennyiben a kamara egy igazolást állít ki arról, hogy a részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely a gyakorlat megvalósítására.

Szakgimnázium

4+1év

A 2016/2017. tanévtől átszerveződtek a szakképző iskolák. A szakközépiskolák szakgimnáziummá alakultak, melyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból és az érettségit követő szakképzési évfolyamból áll. Lényeges változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a szakmai képzés és az érettségi vizsgával 1 vagy két szakképesítéshez juthatnak a vizsgázók.

A tanulók az érettségi vizsgájuk mellett egy vagy akár több munkakör betöltésére is jogosulttá válnak. Az érettségit követően plusz egy éves képzéssel újabb szakképesítést szerezhetnek. Ez azt jelenti, hogy a 13. évfolyam végére minimum két szakmával és egy érettségivel lesznek gazdagabbak. Ezután tovább is tanulhatnak a felsőoktatásban, de akár már a munka világába is bekapcsolódhatnak. Azok a diákok, akik szakgimnáziumba járnak, háromszor több lehetőséghez jutnak, mint azok, akik nem.

Szakközépiskola

3+2 év

A 2016/2017. tanévtől átszerveződtek a szakképző iskolák. A szakiskolák szakközépiskolákká alakultak, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és a komplex szakmai vizsgát követően lehetősége van az érettsgi megszerzésére további 2 éves érettségire felkészítő képzés keretében. Tehát a diákok három év után szakmai vizsgát tehetenek és beléphetnek a munka vilgába, de további két év alatt érettségi vizsgát is tehetnek.

Szakiskola

1+4 év

A 2016/2017. tanévtől átszerveződtek a szakképző iskolák. A szakiskolai elnevezés azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek a sajáton nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára és a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretekkel látják el őket.

Hiányszakma ösztöndíj

A szakmaszerkezeti döntés alapján szakiskolai ösztöndíjban részesítik azokat a tanulókat, akik hiányszakmát választanak, és jól teljesítenek. Ezzel is ösztönözve és motiválva a tanulók szakma iránti érdeklődését. 

Ösztöndíj mértéke:

Szakközépiskola, szakiskola:

Eredmény Összeg
2,51-3,0 10 000-Ft
3,01-3,5 15 000-Ft
3,51-4,0 20 000-Ft
4,01-4,5 27 000-Ft
4,51-5,0 35 000-Ft

Szakgimnázium:

Eredmény Összeg
3,01-3,5 20 000-Ft
3,51-4,0 30 000-Ft
4,01-4,5 40 000-Ft
4,51-5,0 50 000-Ft

Felnőttoktatás

A felnőttnevelés azon területe, amelyben az oktatás az ismeretnyújtáson és elsajátításon alapszik, az abban résztvevőknek továbbfejlesztik képességeiket, gazdagítják ismereteiket. A diákok a szakképzést folytató intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Iskolarendszeren belüli oktatás, amely nappali, esti vagy levelező munkarend szerint szervezhető. Felnőttoktatásba bekapcsolódni 16 éves kortól van lehetőség. 

Felnőttképzés

A felnőttképzés iskolarendszeren kívüli képzés, melynek résztvevői a képző intézménnyel nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza. Olyan szakmai képzés, továbbképzés, amely a felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányul. Résztvevői 16 és 105 év közöttiek lehetnek.

Egészségügyi alkalmasság

Annak a szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó diák egészségi, pszichikai állapota és testi adottságai alapján képes mások és önmaga veszélyeztetése nélkül az általa választott szakma gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre.

Pályaalkalmassági követelmény

A szakképzésbe való bekapcsolódás azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakma komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység ellátására.

Szakképesítés és OKJ

Egy adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön megszerzett és Magyarországon honosított, valamint elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, a főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésbe, illetve a főiskolai és egyetemi végzettségű egészségügyi dolgozók felsőfokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség. Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. Az OKJ határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat. 
Bővebbb információkhoz juthat a 150/2012. (VII. 6.)  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló Korm. rendeletből.

Első szakképesítés

Első szakképesítésnek nevezzük az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, tevékenység gyakorlására képesít.

Második és további szakképesítés

Második és további szakképesítéseknek nevezzük, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, tevékenység gyakorlására képesít és már meglévő államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a már meglévő szakképesítéssel művelhető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzés (ráépülés). 

Résszakképesítés

Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel és legalább egy munkakör ellátására képesít.

Ráépülés

A szakmai és vizsgakövetelmény határozza meg, hogy mely modulok, szakképesítés, rész-szakképesítés, elágazás moduljaira épül és, hogy mely modulokból épül fel. Egy újabb munkakör ellátására képesít.

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot